Táj- és kerttervezés tanulmány a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának belsőépítész és környezettervező mesterszakára
A rekreáció és az aktív kikapcsolódás, a sportparkok
Napjaink rohanó, stresszes életmódja mellett egyre többen ismerik fel a rekreáció, a sport és az aktív kikapcsolódás fontosságát. Sokan fektetnek időt, energiát és pénzt abba, hogy sportoljanak, és növekszik azoknak a száma is, akik lakhelyük kiválasztásánál azt is figyelembe veszik, hogy ott milyen rekreációs lehetőségek vannak.
![sportparkok hna design 1]()
A rekreáció és a sport a személyes haszon mellett jelentős közgazdasági előnyökkel is jár. Ezt a kormányzatok, önkormányzatok, vállalkozások is kezdik felismerni, így egyre szaporodnak a sportolásra alkalmas helyek. Ezek korábban elsősorban zárt terek voltak, edzőtermek, fitnesz centrumok, sportcsarnokok. Világszerte és szerencsére most már itthon is megfigyelhető új tendencia a szabadtéri rekreációs és sportlétesítmények szaporodása.
A többféle sport gyakorlására és a szabadidő aktív eltöltésére alkalmas, lehetőleg minél nagyobb zöldfelületekkel kombinált szabadtéri létesítmények a sportparkok.
A rekreáció és a sport tervezési szempontjai
A sportparkok sikeres tervezéséhez az szükséges, hogy figyelembe vegyük a meglévő és jövőbeli igényeket; hogy a jelenlegi lehetőségek ezeket mennyire elégítik ki; az egyes tevékenységekhez szükséges teret; és végül a szükséges támogató szolgáltatásokat.
Bár a sportolásra alkalmas területek nagyon különbözőek lehetnek, de a tervezésnek mindig kapcsolódnia kell a várostervezéshez, hiszen infrastruktúra fejlesztést, közlekedésszervezést is igényelhet. A tervezés során figyelemmel kell lenni a fenntartható fejlődés szempontjaira, a meglévő növényállomány és zöldfelületek minél nagyobb hányadának megőrzésére is.
![sportparkok hna design 2]()
Mivel a sportparkok ideális helyszínei a természetközeli területek, ezért akár versenyhelyzet, konfliktus is kialakulhat egyéb beruházási igényekkel, például egy folyóparti terület esetén vízgazdálkodási, árvízvédelmi, lakóterület-fejlesztési, mezőgazdasági hasznosítással összefüggésben. A területek felértékelődése (a hasznosítás típusától függő árfelhajtó hatás) természetesen komoly érdekharcokhoz vezethet, így az állami/önkormányzati szabályozás még fontosabb a zöldfelületek megőrzése és hasznosítása érdekében.
![sportparkok hna design 3]()
A sportparkokat nem egyszerűen pályák és sportlétesítmények összességeként kell megtervezni. A sportpályák – s velük együtt a hozzájuk tartozóan létesített kertek – vagy az egész településnek, vagy részeinek lakóit szolgálják, mint pihenőparkok, és korlátozottan közhasználatú zöldterületeknek minősíthetők. Magas és tömeges növényzetük az egyes sportpályáknak, berendezéseknek védelmet nyújt, a sporttelepet esztétikailag tagolja, elválaszt és egybekapcsol, mint keret, egyúttal magában is gyönyörködtető környezetet biztosít. Kisebb sportparkok a város belső területén, lakókörzetek kertjeiben, üdülőparkokban is elhelyezhetők, mert ezek szolgálják a lakosság széles köreiben az aktív sportot. Nagyobb sportparkok célszerűen terjedelmesebb zöldterületbe foglalva tervezendők. A sportparknak is szervesen kell beilleszkednie a település egészének zöldterületi hálózatába. Vízisport telepet, ha a település mellett folyóvíz van, a település fölött levő partszakaszon vagy szigeten létesítünk.
A sportpálya elhelyezésénél, környezetének tervezésénél mindenek előtt arra kell törekedni, hogy az természeti élményt nyújtson a látogatónak. Ezért a tájképpel kapcsolatban kell lennie, és arra is törekedni kell, hogy a település belsejéből zöldterületi sávokon gyalog lehessen megközelíteni, és ne közlekedési eszközökön kelljen zsúfolódni, szorongani.
A sportpark többféle pályát egyesíthet magában. Ezek elrendezésénél is elsősorban az áttekinthetőségre kell törekedni. Az elrendezésnél nem formai elgondolásokból indulunk ki, hanem szabadon, a helyzet adottságaiból kell az együttest kifejleszteni, de egyes pályák között – ha ezek kínálkoznak – tengelyes kapcsolatokat hatásosan kialakíthatunk.
Az épületeket a rendelkezésre álló terület szélén kell elhelyezni. Az egyes pályák és berendezések közti forgalmat jó úthálózattal kell lebonyolítani, hogy a közlekedők se egymást, se a pályákon folyó játékot ne zavarják. Helyes, ha a versenypálya, a teniszpálya és az uszoda külön-külön elkerítve létesül, s a különböző rendezvények alkalmával elzárható és külön kapun, külön útvonalon közelíthető meg.
![sportparkok hna design 4]()
Parkosítás
A sportpark tervezésekor arra kell törekednünk, hogy ne az építmények legyenek túlságosan az előtérben. A fontosabb építmények a parkban magot képezzenek, de egyébként a táji építészethez illő, szerény létesítmények legyenek, és a tájképi környezet, a park legyen az uralkodó. Együttes alakításban – egymásra kölcsönös tekintettel – kapjanak helyet az építmények és a park lombtömegei. Szélfogó növényzetről is gondoskodni kell. Régebben a sporttelepekkel kapcsolatban csak fasorokat létesítettek, de ma már természetesebb keretet tervezünk a sportpályák körül. Szabályos fasort csak ott alkalmaznak, ahol árnyékot kell biztosítani az útvonalakon. Az architektonikus kertmegoldásokat főként a főbejárat, a klubépület, vendéglátóhely környékén alkalmazunk. E reprezentatív térrészeken kívül a szabad csoportosítás javasolt, mert a létesítmény rendeltetéséhez, hangulatához a természethez közelálló növényi környezet illik.
A növényzet átláthatatlan tömegével célszerű elválasztani egymástól a különböző típusú pályákat, ahol azonban több azonos célú pálya van, ott érdemes ezeket nem elválasztva, hanem egybefolyatva kialakítani. Ha egyes pályákat célszerűségi okokból kerítéssel is körül kell venni, akkor e kerítéseket mindkét oldalon széles, több soros cserjeültetés kísérje, rejtse. Az ültetések ne egyfajta növényből készüljenek, hanem az adott táj természetes flóráját előképnek tekintő parkszerű összeállítás szerint. A parkszerű keretültetések szélein legyenek sétautak és ülőhelyek a pihenni, társalogni vágyók számára.
![sportparkok hna design 5]()
Tervezési elvek
A rekreációs lehetőségek változatossága
A lehető legszélesebb választékot kell kínálni a rekreációra és sportra, hogy mindenki megtalálhassa a korának, fizikai állapotának, ízlésének megfelelő, legalkalmasabb mozgásformát.
A természeti környezet adottságai
Azonosítani kell a természeti táj, az épített környezet rekreációs, történelmi, oktatási és kulturális örökségi értékeit és azokat meg kell védeni, be kell építeni a tervezési folyamatba. A természeti táj ellenőrizetlen, vagy nem megfelelő használata csökkenheti annak rekreációs értékét.
A rekreáció fenntarthatósága
Az elérhető szolgáltatások minőségét, mennyiségét és változatosságát úgy kell biztosítani, hogy:
• az illeszkedjen az adott terület kapacitásához a természeti folyamatok biztosítása mellett,
• és a jelen generáció számára biztosított előnyök ne tegyék lehetetlenné a jövő generáció igényeinek kielégítését.
Beépítetlen szabad területek
A beépítetlen területek megfelelő besorolása és védelme kiemelt fontosságú. Bizonyos beépítetlen területeket fenn kell tartani a természeti környezet, a fajok változatosságának fenntartása érdekében, természetes folyosót biztosítva például az állatok vonulására, folyóparti növényzet megmaradására.
Városon kívüli területek bevonása
A városkörnyéki területek bevonása előnyökkel járhat a turizmus támogatása, a természeti és történelmi jellegzetességek védelme területén.
Az ilyen területek bevonásához biztosítani kell:
• a terület jó megközelíthetőségét,
• a várható mozgás szerint a szolgáltatásokat (wc-k, ivóvíz, bicikliutak, futópályák, stb.),
• az adott terület természeti/történelmi értékeinek kiemelését,
• a helyszín és a szolgáltatások minőségének folyamatos fenntartását.
Szabad terek töredezettsége
Ahol lehetséges, kerülni kell a szabad terek elaprózódását. Biztosítani kell a szabad tér folytonosságát és azt, hogy egy helyen minél szélesebb körét lehessen igénybe venni a rekreációs lehetőségeknek. Ez a helyi hatóságok felelősségi köre.
Határon átnyúló stratégiai tervezés, régiós gondolkodás
Nagyon fontos, hogy a helyi önkormányzatok régiós szemléletben tervezzenek, és ne csak a városhatárig terjedjen a figyelmük. Például bicikliutak, túrautak folytonosságát biztosítani kell két település között, vagy felesleges a funkciók duplázása, inkább közös fejlesztésként nagyobb választékot érdemes kínálni, stb…
Többszörös hasznosítás
Előfordulhat, hogy egy adott terület hasznosítása csak úgy lehetséges, hogy más célokat is figyelembe kell venni. Ennek tipikus példája az árvízvédelmi területen létesített sportpark, ahol az árvízvédelmi igényeket, létesítményeket, útvonalakat kiemelten kell kezelni, vagy a természetvédelmi területen kialakított sportpark, ahol létfontosságú a természeti értékek védelme.
Újrahasznosítás, revitalizáció
A korábban a városok belső területein működő ipari létesítmények megszűnésével keletkező barna övezetek revitalizációja, sport és rekreációs célú hasznosítása többszörös haszonnal jár, bár költségei jóval nagyobbak, mint egy zöldmezős beruházásé. Az újonnan létrejövő közösségi tér, zöldfelület, és lehetőségek a környék felértékelődésével, újraéledésével, a szlömösödés megállításával gazdaságilag is megtérül.
Az aktivitások kombinálása
A területek adottságaihoz igazodva érdemes a szolgáltatásokat úgy megválasztani, hogy egymással kombinálhatóak legyenek, párhuzamosan tudják hasznosítani az adott helyszínt, például többcélú csarnokok, sportpályák, medencék létesítésével.
A szomszédos területek
A rekreációs hasznosításnál figyelemmel kell lenni a környező területek igényeire is. A szolgáltatásoknak elérhetőknek kell lenni a közösség számára, ugyanakkor ezek nem okozhatnak számukra kellemetlenséget (például nagy zajjal járó tevékenységet nem tervezhetünk közvetlenül lakóterület közelébe, stb…).
Megközelítés, infrastruktúra, közművek
A tervezés során alkalmazkodni kell az infrastrukturális lehetőségekhez, illetve a várostervezés során kell biztosítani az esetleg szükséges bővítést, új kiépítést.
![sportparkok hna design 6]()
Sportparkok sématérképének megtervezése
A sématérkép megtervezésének legfőbb feladata a jövőbeli növekedés és változtatás lehetőségeinek, a preferált elrendezésnek, és ezeknek a fejlesztési és szomszédos területekre gyakorolt hatásának azonosítása.
1. Meg kell fontolni, hogy a különböző területek fejlesztését hogyan lehet az ott, illetve a szomszédos területeken meglévő értékek megóvásával biztosítani. Az opciók különböző zónákat határoznak meg (pl. megőrzendő szabadtér/zöldterület, helyi parkok, sportparkok).
2. Minden létező nyilvános szabad területet és sportparknak javasolt fejlesztést azonosítani kell és be kell sorolni a megfelelő zónákba.
3. Minden parkot, sportlétesítményt azonosítani kell és be kell sorolni a megfelelő kategóriába.
4. A szabadtér-hálózat minden fontos elemét azonosítani kell (nagyobb területek, folyók, patakok, szabadtér jellegű kapcsolatok a nagyobb helyek között).
5. A területen belül minden meglévő útvonalat, ösvényt, jövőbeli kritikus kapcsolatot fel kell tárni.
6. Azonosítani kell a regionális fejlesztési tervekben a szomszédos területekhez kapcsolódó elképzeléseket.
7. Figyelembe kell venni minden jövőbeli fejlesztési igényt az esetleges többcélú hasznosításra, vagy ahhoz, hogy a problémás tevékenységeket (pl. motorsport, repülőgép modellezés, lövészet) úgy helyezzük el, hogy a potenciális jövőbeli városi térségen kívül essenek.
8. Azonosítani kell a jelentősebb magántulajdonú szabadtereket annak érdekében, hogy ne korlátozzuk a tevékenységet, de védjük az értékeket.
9. Azonosítani kell azokat a helyszíneket, csomópontokat a területen és a környéken, amelyek a turizmus fejlesztése szempontjából lényegesek lehetnek és azokat a természeti területeket, rekreációs célpontokat, amelyek környezeti, vagy kulturális korlátozások miatt nem támogatják a turizmust, majd megfelelő zónákba kell sorolni azokat.
10. Figyelembe kell venni a vízfolyásokat, elegendő teret biztosítva a parti növényzet, a kikapcsolódás és a közlekedési hálózat számára is.
11. Meg kell tervezni a jövőre vonatkozóan a jelentős közlekedési folyosókat, hogy a szabadtér pufferként működhessen.
12. Azonosítani kell a meglévő közösségi létesítményeket, csomópontokat, hogy biztosítsuk a szabad terek, szolgáltatások, kiskereskedelem és közlekedési hálózatok kívánatos integrációját és figyelembe kell venni a potenciális közösségi létesítményeket a későbbi kapcsolat kialakítása érdekében.
A rekreáció és a sport kulcsszempontjai a tervezés során:
• azok az eltérések, amik egyrészt a természetesség fokából, másrészt a terület biofizikai jellemzőiből (pl. csapadék, napsütés, szél, páratartalom, légszennyezés, stb.) származnak,
• a körülmények, igények nem állandóak, változnak, módosulnak,
• a szolgáltatások választékának érzékenynek kell lennie a közösségi értékek hosszú távú változásaira, de ellen kell állnia a rövid távú trendeknek, különösen, ha sok helyet, vagy vízfelületet igényelnek.
![sportparkok hna design 7]()
Sportparkok fejlesztési irányai
Bár a cél az, hogy egy sportpark a lehető legszélesebb kínálatot biztosítsa a rekreációra, sportra, kikapcsolódásra, gyakoriak a specializált helyszínek is, pl. önálló korcsolyapálya, focipálya, falmászó csarnok, gördeszka pálya.
A sportcélú parkok kialakításánál hazánkban négy jellemző fejlesztési irányt lehet megkülönböztetni.
Meglévő szabadterek kiegészítése
A legjellemzőbb forma, hogy meglévő játszótereken, parkokban, strandokon, iskolaudvarokon telepítenek outdoor sporteszközöket, építenek ki futópályát.
![sportparkok hna design 8]()
![sportparkok hna design 9]()
![sportparkok hna design 10]()
![sportparkok hna design 11]()
![sportparkok hna design 12]()
![sportparkok hna design 13]()
![sportparkok hna design 14]()
![sportparkok hna design 15]()
![sportparkok hna design 16]()
Fitnesz park Óbudán
![sportparkok hna design 17]()
Egyedi létesítmények
Legtöbbször üzleti alapon, egy adott igényt kielégítve specializált sportlétesítményt építenek, pl. kalandpálya, görkorcsolya pálya, falmászó központ.
Monkey Boulder mászóterem, Budapest
![sportparkok hna design 18]()
![sportparkok hna design 19]()
A BME Sportközpont mászófala, Budapest
![sportparkok hna design 51]()
![sportparkok hna design 52]()
![sportparkok hna design 53]()
Természetközeli létesítmények
Jellemzően bejáratott túracélpontoknál erdei tornapályákat létesítenek, természetes vizeknél a strandot egészítik ki sportolási lehetőségekkel, erdei futópályákat, természetes crosspályákat alakítanak ki, hegyvidéken mászóközpontokat, biciklicentrumokat egészítenek ki kalandparki és egyéb sportlehetőségekkel.
![sportparkok hna design 20]()
![sportparkok hna design 21]()
![sportparkok hna design 22]()
![sportparkok hna design 23]()
Koreai fitnesz park
![sportparkok hna design 25]()
Kültéri fitnesz eszközök Indonéziában
![sportparkok hna design 24]()
Valódi sportparkok
A nagy költségek miatt – hazánkban legalábbis – az a legritkább, amikor széles választékot biztosító valódi sportparkokat építenek. A fejlett ipari országokban azonban jóval hamarabb ismerték fel a tudatos rekreáció és a várostervezésen belül a zöldterület fejlesztés fontosságát, így a szükséges feltételek megteremtésében is jóval előrébb járnak. Főleg a nagyvárosokban jellemző, hogy kifejezetten nagy területen, akár korábbi rozsdaövezetek, folyópartok, régi lepusztult sportlétesítmények rehabilitációjával alakítanak ki sportparkokat.
Sportpark Nieuw Balveren, Hollandia
![sportparkok hna design 26]()
![sportparkok hna design 27]()
![sportparkok hna design 28]()
North Myrtle Beach Park & Sports Complex
![sportparkok hna design 29]()
Külön említést érdemelnek a világesemények, például olimpiák, universiádék helyszínéül szolgáló létesítmények utóhasznosítási projektjei. A viszonylag kis területen felépített sokféle sportágnak helyt adó létesítmények kínálják magukat a sportparkok létrehozására.
Ennek egyik legjobb példája a londoni olimpia, ahol már a helyszíneinek kiválasztásakor és a tervezés során az volt az egyik legfontosabb szempont, hogy a rozsdaövezeteket számoljanak fel, és az olimpia után egy hatalmas sportparkot hozzanak létre, ami segíti a környező területek rehabilitációját és revializációját.
Queen Elizabeth Park, London, Anglia
![sportparkok hna design 30]()
![sportparkok hna design 31]()
A brit nemzetközösség gondolkodása egyébként történelmileg is egészen más, mint más nemzeteké. Angliában már 1925-ben megjelent a National Playing Field Association első éves jelentése, majd az 1930-as években elkészült az első ajánlásuk “The Six Acre Standard” címen, melyet azóta is rendszeresen frissítenek, például 2001-ben is kiadtak egy aktuális változatot. A szervezet azóta átalakult és Field in Trust néven 2008-ban kiadtak “Planning and Design for Outdoor Sport and Play” címen egy 125 oldalas iányelvet, amely a fenttarthatóságtól kezdve a szabványokon keresztül egészen a tervezési és kivitelezési elvekig kitér minden részletre.
Ugyanez a gondolkodásmód jellemző Ausztráliában is. A Queensland-i kormányzat például 2003-ban adta ki “Planning Principles and Implementation Notes for Local Government” című irányelvét 122 oldalon, amely hasonló részletességgel tárgyalja a sport és rekreációs parkok tervezési irányelveit.
Sportparkok típusai, szolgáltatásai
A rekreációs célra használható szabadterek sokfélék lehetnek:
• keskeny, de hosszú kiterjedésű, folyosó jellegű, pl. folyópart, bicikliút, futópálya
• hagyományos formális és informális parkok és kertek, pl. botanikus kert, sportpálya,
• városi terek, bevásárlóközpontok, városi központi parkok,
• a hatóságok hozzájárulása esetén nyilvánosan használható helyszínek, pl. árvízvédelmi terület, nemzeti park, gátak, vízgyűjtő területek.
Jellegüket tekintve a természetestől az épített környezetig terjed a választék. Fontos megjegyezni, hogy egyik, vagy másik nem feltétlenül jobb, csak más. Eltérő lehetőségeket ad pl. egy bmx-es számára egy épített park egy épített akadálypályával, és egy domboldali cross pálya fákkal, bokrokkal. Egy gyalogló számára is változatosságot jelent egy természetes erdei csapáson haladni, vagy egy botanikus kert ösvényein sétálni. Az is természetes, hogy a helyszín nagyban meghatározza, hogy ott milyen aktivitásokat érdemes/lehet végezni. Például egy városkörnyéki területen kézenfekvő a lovaglási lehetőség, vagy egy horgásztó, de kevésbé életszerű egy gördeszka pálya, ugyanakkor egy lakóépületekkel övezett városi parkban nem kívánatos egy lovarda, vagy egy skate-board pálya a városi tavon. A fenntarthatóság szempontjából aligha érdemes mesterséges evezőspályát építeni a város közepére, de kosárlabdacsarnokot sem tervezünk egy erdei tisztásra.
Sportparkok jellemző felszerelései, szolgáltatásai
• játszóterek, szabadtéri torna, fitnesz és testépítő eszközök, mászófalak,
• sportpályák (kosárlabda, kézilabda, foci, tenisz, strandröplabda…),
• futópályák, kerékpárutak, gyalogló utak,
• lovaglási lehetőség,
• bobpályák, akadálypályák, kalandpályák, tornapályák, gördeszka, görkorcsolya, bmx pályák,
• uszoda, egyéb vízisport létesítmények (skateboard, vízisí, evezés, kajak-kenu,…),
• kiszolgáló létesítmények (mosdó, wc, ivókutak, öltöző, sportszer kölcsönző, büfé, étterem,…)
A játszótéri eszközök és szabadtéri sporteszközök egyik nagy gyártója a KOMPAN, melynek hazai képviselői tanulmányom elkészítésében is segítséget nyújtottak. A cég termékkínálatából emeltem ki néhányat az outdoor fitnesz eszközök és a többfunkciós sportpályák bemutatására.
Sportpályák
Többfunkciós klasszikus pálya folyamatos fa palánkkal
3 év fölötti korosztály számára tervezett többfunkciós sportpálya.
A sportpálya funkciói: focilabda, kézilabda, kosárlabda, továbbá kiegészíthető tollaslabdahálóval és streetball palánkkal. A sportpálya széles bejáratai mindenki számára biztosítják a megközelíthetőséget, így a játékokba való bekapcsolódás lehetőségét is. A mozgáskorlátozott kamaszok is részt tudnak venni a játékban. A tartóváz és kapu tüzihorganyzott acélból készült, tetején szabványos méretű kosárpalánkkal. A fa palánkelemek FSC fenyőfából készülnek, nagy nyomású, tanalitos telítéssel konzerválva. Az összes csavart szerszám nélkül megbonthatatlan, legömbölyített, műanyag (poliamid) fedél védi.
![sportparkok hna design 32]()
Többfunkciós kozmosz pálya
3 év fölötti korosztály számára tervezett többfunkciós sportpálya.
A sportpálya funkciói: focilabda, kézilabda, kosárlabda, továbbá kiegészíthető tollaslabdahálóval és streetball palánkkal. A sportpálya széles bejáratai mindenki számára biztosítják a megközelíthetőséget, így a játékokba való bekapcsolódás lehetőségét is. A mozgáskorlátozott kamaszok is részt tudnak venni a játékban. A tartóváz és kapu tüzihorganyzott acélból készült, tetején szabványos méretű kosárpalánkkal. A színes panelek nagy szilárdságú, vandálbiztos, HDPE műanyagból készülnek. Az összes csavart szerszám nélkül megbonthatatlan, legömbölyített, műanyag (poliamid) fedél védi.
![sportparkok hna design 33]()
![sportparkok hna design 34]()
8 szögletű sportpálya magas acél fallal
3 év fölötti korosztály számára tervezett sportpálya. A sportpálya széles bejáratai mindenki számára biztosítják a megközelíthetőséget, így a játékokba való bekapcsolódás lehetőségét is. A mozgáskorlátozott kamaszok is részt tudnak venni a játékban. A tartóváz, a palánk és kapu tüzihorganyzott acélból készült. Az összes csavart szerszám nélkül megbonthatatlan, legömbölyített, műanyag (poliamid) fedél védi.
![sportparkok hna design 35]()
![sportparkok hna design 36]()
Fitnesz eszközök
Dupla mellizom erősítő
15 év fölötti korosztály számára tervezett mellizom erősítő gép, melyet a mozgássérültek is meg tudnak közelíteni. Anyaga: tüzihorganyzott acél, és környezetbarát, újrafelhasználható, UV stabil gumi és műanyag. Az összes csavart szerszám nélkül megbonthatatlan, legömbölyített műanyag (poliamid) fedél védi.
![sportparkok hna design 37]()
Karnyújtó kerék
15 év fölötti korosztály számára tervezett fitnesz gép. Segít erősíteni a derék, a hát és a has, valamint a kar és a vállizmait. Anyaga: tüzihorganyzott acél, környezetbarát, újrafelhasználható, UV stabil gumi és műanyag. Az összes csavart szerszám nélkül megbonthatatlan, legömbölyített műanyag (poliamid) fedél védi.
![sportparkok hna design 38]()
Felülő pad, bicikli
15 év fölötti korosztály számára tervezett fitnesz gép. Segít erősíteni a láb és a has izmait. Előnye, hogy egyszerre két ember is tud különböző sport tevékenységet végezni. Anyaga: tüzihorganyzott acél, környezetbarát, újrafelhasználható, UV stabil gumi és műanyag. Az összes csavart szerszám nélkül megbonthatatlan, legömbölyített műanyag (poliamid) fedél védi.
![sportparkok hna design 39]()
Futógép, elliptikus tréner
15 év fölötti korosztály számára tervezett fitnesz gép. Ráállva gyalogló és lépcsőző mozgást lehet végezni. Anyaga: tüzihorganyzott acél, környezetbarát, újrafelhasználható, UV stabil gumi és műanyag. Az összes csavart szerszám nélkül megbonthatatlan, legömbölyített műanyag (poliamid) fedél védi.
![sportparkok hna design 40]()
Futógép, elliptikus tréner, bicikli
15 év fölötti korosztály számára tervezett fitnesz gép. Ráállva gyalogló mozgást vagy hasizom erősítést lehet végezni. Anyaga: tüzihorganyzott acél, környezetbarát, újrafelhasználható, UV stabil gumi és műanyag. Az összes csavart szerszám nélkül megbonthatatlan, legömbölyített műanyag (poliamid) fedél védi.
![sportparkok hna design 41]()
Görkorcsolya, gördeszka, bmx pályák
Ezek a pályák legtöbbször fa- és fémszerkezetből előregyártott elemekből épülnek fel, ritkábban egyedileg, helyszínen betonozva készülnek. A Kompan magyarországi képviselete a RHINO cég ilyen előregyártott pályaelemeit forgalmazza.
Santa Clarita Skatepark, USA
![sportparkok hna design 104]()
Skate Park, Sacramento, California, USA
![sportparkok hna design 42]()
Skatepark Legazpi, Madrid, Spanyolország
![sportparkok hna design 43]()
![sportparkok hna design 44]()
![sportparkok hna design 45]()
![sportparkok hna design 46]()
Kalandpályák, mászófalak
Ezeket a pályákat két fő csoportra oszthatjuk.
Az egyik csoport a természeti környezet adottságait kihasználó kalandpályák és mászófalak, melyeket jellemzően élő fák törzsére építenek, illetve természetes sziklafalakon alakítanak ki.
ErreArra
![sportparkok hna design 101]()
Mont Adventure
![sportparkok hna design 103]()
Ceglédfürdő Kalandpark
![sportparkok hna design 47]()
![sportparkok hna design 48]()
![sportparkok hna design 49]()
![sportparkok hna design 50]()
A másik csoport a teljesen mesterségesen felépített kalandpályák, melyeket többnyire városi környezetben alakítanak ki, illetve ott, ahol nincsenek elég erős fák egy ilyen akadálypálya kiépítéséhez, vagy természetvédelmi okokból nincs erre lehetőség. Kifejezetten érdekes példája ennek a berlini High flying mászócentrum, amely akár művészi installációként is megállja a helyét, illetve hazánkban a bükfürdői Kristály Torony.
High Flying, Berlin, Németország
![sportparkok hna design 55]()
![sportparkok hna design 56]()
Bükfürdői Kristály Torony
![sportparkok hna design 57]()
Nemzetközi és hazai sportparkok
Bükfürdői Sportpark
![sportparkok hna design 58]()
Laktanya utcai Sportpark, Óbuda
![sportparkok hna design 68]()
Miklicz Edgár sportpark terve, Győr, Barátság park
![sportparkok hna design 73]()
Sport Park, Poznan, Lengyelország
![sportparkok hna design 75]()
Sportpark Luchtbal, Antwerpen, Belgium
![sportparkok hna design 77]()
Sportközpont tervei, Bellusco
![sportparkok hna design 80]()
Sportközpont tervei, Bellusco
![sportparkok hna design 81]()
![sportparkok hna design 82a]()
Sportpark Aartrijke, Belgium
![sportparkok hna design 87]()
Sportpark Suzhou, Kína
![sportparkok hna design 88]()
Ludwigsburg Sportpark, Németország
![sportparkok hna design 90]()
Glasgow Urban Sport – GUSM74, Skócia
![sportparkok hna design 91]()
Steenwijk Sportpark, Hollandia
![sportparkok hna design 93]()
Sidney bicikliút és tájtervezés az új vasútvonal mellett, Ausztrália
![sportparkok hna design 95]()
Sportpark A4, Schiedam, Hollandia
![sportparkok hna design 99]()
Logózott képek forrása: KOMPAN
Szöveg forrása:
Ormos Imre: A kerttervezés története és gyakorlatahttp://www.medway.gov.uk/pdf/Planning-and-Design-for-Outdoor-Sport-and-Play-2008.pdf
http://www.nprsr.qld.gov.au/recreation/pdf/open-space/open-space-planning-principles-implementation.pdf